Fertőszéplaki Tájházak


Ismertető

Széplak első írásos emléke 1250-ből származik. Ekkor az Osl-család birtokolta. A település az évszázadok során többször cserélt gazdát. Legnevezetesebb tulajdonosai: Zsigmond király, az enyingi Török-család, a Nádasdyak, az Esterházyak és a Széchényi-család. 1882-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt, valamint a hozzá tartozó földeket és majorokat. Így vált Széplak a Széchényi-nemzetség lakhelyévé közel egy évszázadon át.

A templommal szemben áll a Széchényi-kastély, itt született Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése Széchényi Ferenc révén kultúrközponttá alakult.

Fertőszéplakon a Nagy Lajos utca 31-39. sz. alatt találjuk azt az öt tájházat, amely a Fertő menti paraszt-barokk építészet szép példája. A XIX. század végén épített széplaki utcasor legszebb öt épülete oromfalas és tornácos. A jellegzetes fűrészfogas beépítés a Kisalföld népi építészetének remeke. Az öt szomszédos épület helyreállításával az országban szinte egyedülálló módon őrizték meg a falu XIX. századi utcaképét is.

1982-ben nyílt meg az a kiállítás, amely a Fertő-vidék magyar népességű falvainak életmódját, lakáskultúráját és gazdálkodását mutatja be az 1850 és 1950 közötti évekből.

Az 5 helyreállított házban 7 önálló lakás található, amelyekben a Fertő-part és a környék életének írásos és tárgyi emlékeit tekinthetjük meg.

Nagy Lajos utca 39.

A gondnoki lakás homlokzati szoborfülkéjében a tűz ellen védő Szent Flórián mészkőből faragott szobra látható.

Nagy Lajos utca 37.

A Fertő-vidék út- és településviszonyait ábrázoló térkép másolatával, az egyes községek pecsétnyomóival, a textilfeldolgozás eszközeivel, száz évvel ezelőtti férfi és női viselettel, a sás és gyékény feldolgozásának tárgyaival és termékeivel, valamint a fertői halászat emlékeivel találkozhat az idelátogató.

Nagy Lajos utca 35.

A XIX. századból származó, erre a vidékre jellemző festett bútorokat állítottak ki. Sütőkemence, szemes kályha, edények, tűzkutyák láthatók az első lakásban. A hátsó lakás tárgyai az 1870 és 1900 közötti időszakra jellemzőek. A lakások mögötti kamrákban a gazdasági eszközöket és a terményeket tartották. A pajtában tárolták a szekeret, az ekét, a szecskavágót, a boronát és a nádaratás eszközeit. A ház udvarán álló istállóban 1930-ban asztalosműhelyt alakítottak ki. A műhely felszerelése a süttöri Bella Imre mestertől származik. Az ő édesapja még 1880 körül is készített kézi festésű bútorokat.

Nagy Lajos utca 33.

Az épület két lakást foglal magába. Az utca felöli szoba-konyha-kamra beosztású. Furnérozott "politúros" bútora az 1890-1910-es évek körül jött divatba. Ruhás szekrény, házioltár, varrógép, asztal, thonet-székek, táblás kályha idézi az akkori hangulatot. A hátsó lakás berendezése az 1930-as évekből való. Az udvarban egy paraszti faragóműhelyt is megtekinthetünk.

Nagy Lajos utca 31.

A 2 szobából és a konyhából álló lakás az 1950-es évek állapotát mutatja be. A stukatúrozott mennyezet, a hajópadló, a cementlapos burkolat, a kombinált bútor, a konyhabútor garnitúra, a falvédők és a néprádió mind az ötvenes évek hangulatát idézik.

 

A fertőszéplaki utcasor öt tájházában figyelemmel kísérhetők a Fertő-táj lakóinak életmódjában és gazdálkodásában történt változások.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell Fertődön

A legfontosabb látnivalók Fertődön és közvetlen közelében


Fertőd környéki települések

A régió további látnivalókban gazdag városai, falvai